A paradicsomból való kiűzetés óta a
hajlék építés minden ember számára egy fordulópont az élete során, a
legfontosabb értékeit, szeretteit, vagyonát és persze önmagát szeretné
biztonságos helyen tudni. Az emberi civilizáció évezredei folyamán a
lehetőségeihez mérten folyamatosan tökéletesítette ezt a tevékenységet. A
kihívásokra mára a tervezés és az építőipar csúcstechnológiájú megoldásait
felsorakoztató, kiteljesedett válasza a passzív ház.
Magyarországon a 80-as évek aktív szolár kísérletei után a dunaújvárosi Solanova projekten a 70-es években épült panel ház energetikai felújításán és átalakításán keresztül vezetett az út az első passzívházak megjelenéséig.
A passzívház fogalma nem teljesen tisztázott, nincsenek egységes, európai szinten meghatározott követelmények, bár a számítási módszerek harmonizáltak. A hollandok egy hárompontos alapelvet követnek: 1. hozzunk létre minimális hőveszteséggel működő termikus burkot, 2. a felhasznált energia mennyiségét szorítsuk a minimumra, 3. a minimális energia szükségletet minél nagyobb mértékben megújuló energiaforrással fedezzük.
Ha rákeresünk a passzív ház vagy angolul passive house kifejezésre, biztos hogy rövid idő alatt eljutunk a dr. Feist által alapított német Passzív Ház Intézethez. Az első mai definíció szerinti passzív házak a német Darmstadtban épültek 1990-ben. Ezt követően 1996-ban megalapításra került az Intézet a passzív ház építés népszerűsítésére és a követelmények összefoglalására, felügyeletére. Kidolgozták a PHPP (Passzív Ház Tervezési Csomag) nevű számítási rendszert, mely a passzív házak tervezésének egyik alappillére lett.
Magyarországon az első, PHPP számítással készült lakóház Ytong fal- és födémszerkezettel épült fel. Azóta számos projekt indult el, áll befejezés előtt hasonló szerkezeti megoldással.
A Xella Magyarország által kidolgozásra került egy passzív ház típusterv Lanzarotte néven, mely Ytong teherhordó szerkezetek (Ytong A+ falazat, Ytong födémpalló, és áthidalók) és Ytong Multipor ásványi hőszigetelő lapok kombinációjából épül fel. Az épület a Passzívház Kft. és a Xella Magyarország Kft. mérnökeinek gondos tervezési munkája eredményeképp előminősítést kapott a darmstadti Passzív Ház intézettől, bizonyítva a rendszer működését, hitelességét.
Az épület tervezése egy meglévő típustervből indul ki, melyet építészeti eszközökkel (tájolás, nyílászárók mérete, épületgeometria, árnyékolás, stb.) is át kellett alakítani, bizonyítva, hogy a passzív házak tervezése nem csupán épületgépészeti feladat. A csomópontok, hőhidak tervezése, minimalizálása után a gépészeti berendezések tervezésével (gázkazán, hőcserélő, stb.) fejeződött be a munka. Igyekeztünk olyan megoldást kialakítani, ahol Magyarországon járatos hagyományos kivitelezési megoldásokat és gépészeti megoldásokat mutatjuk be.
Összefoglalásképp lássuk az érveket az Ytong termikus burok választása mellett:
- Pórusbeton tartószerkezettel könnyen tudunk légtömör épületszerkezeteket létrehozni, a hőhidakat már a hőszigetelő burok alatt a minimálisra tudjuk szorítani a homogén kiegészítőelemek (áthidalók, födémelemek, stb.) segítségével - Ytong Multipor kiegészítő hőszigeteléssel még passzív házak szuper hőszigetelése esetén is tud érvényesülni az a követelmény, hogy a falszerkezetben a külső felület felé haladva növekedjen a páraáteresztő képesség, a falszerkezet ki tud szellőzni (páratechnikai szempontból nyitott) - A darmstadti Passzívház Intézet előminősítése bizonyítja, hogy nem csak önálló falszerkezetben felel meg az Ytong a passzívház követelményeknek, hanem komplett rendszerben is jól működik
.jpg)